CPAC-vezér: Politikai zarándoklatnak számít Magyarországra jönni

Fotó: Alapjogokért Központ

Május 29-30-án rendezi meg az AK és a CPAC a CPAC Hungaryt, immár negyedszerre. Meg fogjuk mutatni, hogy itt van a patrióták kora, ezért főszónoknak Orbán Viktort kértük fel – jelentette be csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatóján Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója és Matt Schlapp, a CPAC elnöke.

2022-ben kiáltunk Isten, haza, család mellett, ami a civilicáció alapja. 2023-ban megmutattuk, hogy együtt erő vagyunk, nemet mondunk a genderre, migrációra és a háborúra. 2024-ben pedig békepártiságunkak mutattuk meg, elkezdtük lecsapolni a mocsarat. 2025-ben a tét sokkal nagyobb, mint az eddigiekben. A nyugat évszázadok óta tartó dominanciája megkérdőjeleződött, mivel a korrupt, liberális elit elárulta mindazt, ami a Nyugatot naggyá tette – sorolta Szánthó. – De 

Nagyon speciális a kapcsolatunk a magyar barátainkkal, a Központtal, a kormánnyal. Orbán Viktor vezetése elképesztő hatással van a világra – mondta Matt Schlapp. Hozzátette: Amerikában a gyerekeket az iskolában arra tanítják, hogy több mint hatvan gender közül választhatnak, s hogy Amerika rasszista ország. A magyarok, és az európai népek talán bolondnak gondolják Amerikát, s úgy hiszik, hogy semmi dolguk ezekkel a politikákkal. Amit Donald Trump eddig csinált, az egyáltalán nem radikális, és még csak nem is konzervatív, hanem szimplán a józan ész diktálta intézkedés. Amikor először elhozták a CPAC-et Magyarországra, akkor ellentmondásos volt a dolog megítélése, ma pedig már várják. Orbán érdekes vezetőnek számít, aki bátor dolgokat csinál. Talán úgy tűnhetett innen, hogy Amerika elwoke-osodott, de ez hazugság volt. 

– fejtegette Schlapp. Az MTI kérdésére válaszul elmondta: Trump és Orbán között szoros kapcsolat van, mindketten hallgatnak a másikra. Trump szívesen meghallgatja Orbánt a háborúról, Oroszországról, az energiáról és más kérdésekről. A kapcsolatuk valós. Schlapp szerint nagyszerű együttműködés várható a két ország között.

Szánthó Miklós hozzátette: nem csak a CPAC Hungarynek, hanem az egész magyar jobboldal építkezésének jó hatása volt az amerikai jobboldal és a magyar jobboldal közti kapcsolatokra. Ez túlnyúlik a pártpolitikai kereteken, része sok agytröszt és újságíró is. Annyi a változás, hogy akikhez kijárnak, és akik jöttek ide, azok a barátok már nem ellenzékben vannak, hanem kormányzati pozícióba kerültek. Ahogy a liberálisok megszervezték a nemzetközi hálózatukat, és rossz célokra használták azt, ugyanúgy használnunk kell a hálózatosodás eredményét a jó cél érdekében. A CPAC ehhez sokat tudott hozzátenni. Sokan jártak itt, akik már most kormányzati pozícióban vannak, vagy már kinevezettek – mutatott rá Szánthó.

Miért Magyarországon rendeznek CPAC-et Európában? – hangzott el a kérdés. Matt Schlapp azt válaszolta: mert Szánthó Miklós felkérte rá őket. Majd hozzátette: Sokan kérdezték, miért nem Párizsban, Rómában vagy más nyugati fővárosban van az első európai CPAC. Budapest épp a megfelelő hely a CPAC-re! 

– mutatott rá Schlapp. 

A magyar történelem tanulsága, hogy a túlélés záloga az, hogy egy nagy birodalom se tudjon minket beolvasztani – tette hozzá Szánthó. – Egy világrendszerváltás idején minden nagyhatalommal kapcsolatban kell lennünk, nyugattal is és kelettel is. Ez a politikai és gazdasági érdekünk. Egyesek a keleti kapcsolatokat ápolják, mások, mint az Alapjogokért Központ pedig a nyugati kapcsolatokra koncentrálnak, a valódi nyugattal való kapcsolatokra. A trumpista jobboldalnak és a magyar jobboldalnak a legmeghatározóbb kérdésekben azonos az álláspontja. A béke előmozdítása Ukrajnában nem világnézeti, hanem geopolitikai kérdés.

A kérdésre, hogy milyen hatása lehet Trump elnökségének Magyarország és Brüsszel viszonyára, Schlapp azt válaszolta: sok európai vezető jelezte neki, hogy Trump nem tudja, mennyire fontos a győzelme Európában, és a politikája milyen jelentős hatással lehet. Az, hogy az elnök négy éve vesztett, majd visszatért, akárcsak Orbán, reményt adhat.

Szánthó jelezte: az eddigi washingtoni támogatás kiment Brüsszel alól, legyen szó Ukrajnáról, migrációról vagy határvédelemről. Eddig azért volt Brüsszelnek nagy mellénye, mert tudták, hogy Obamáék és Joe Bidenék ott állnak mögöttük. A világnézeti kottájuk pedig azonos volt velük Egy húron pendültek. Az előző két hétből azonban az derült ki, hogy nagyon nincs egy hullámhosszon Donald Trump és von der Leyen, beleértve a magyar ellenzéket is. Ezt a változást még nem vették észre. 

A Patrióták megerősödtek az EU-ban, de még mindig ellenzék, és még mindig ott a feladat, hogy elfoglalják Brüsszelt. A nemzeti erőknek nemzetközi szövetségre kell lépni.